Fa nyílászárók fizikai tulajdonságai
- hőszigetelő képesség,
- léghanggátlás,
- légzárás,
- vízzárás,
- szélállóság.
A fenti tulajdonságokon túl szólni kell a fa nyílászárók szoláris hőnyereségéről.
az azonos üvegezésű fa ablakok hőszigetelő képessége esetenként (max 8 %-al) jobb, mint a műanyag ablakoké, hanggátlás szempontjából viszont a műanyag ablakok valamivel jobbak: az Rw (súlyozott léghanggátlási szám) legtöbbször 1-2 dB-el magasabb, mint az azonos üvegezésű fa ablakoké, de így is azonos léghanggátlási kategóriákba (LH) tartoznak. Hőszigetelés és hanggátlás szempontjából tehát a korszerű fa és műanyag ablakok között lényeges minőségi különbség nem mutatható ki.Mindkét szempontból igen fontos a nyílászáró szerkezetek beépítési módja, azaz az un. "elhelyezési köz" (a tok és a falszerkezet közötti kis tágasságú hézag) hő- és hangszigetelés szempontjából is megfelelő kitöltése, tömítése és lezárása (lásd a beépítésnél).
Keretszerkezetek hőszigetelése és hanggátlása
A faanyagú keretszerkezetek (tok- és szárnyszerkezetek) hőszigetelő és hanggátló képessége a szokásos vastagságok (64...68 mm) mellett elvileg nem javíthatók (1,6...1,7 W/m2K). A fejlesztés két úton indult meg:
- a szendvicsszerkezetű (kívül fa, belül poliuretánhab) profilok gyártása (72 mm szerkezeti vastagság esetén a hőátbocsátási tényező 0,94...1,25 W/m2K),
- sajtolt alumínium fegyverzetek alkalmazása a szerkezetek külső oldalán (egyben 3 rétegű üvegezés).
A műanyag keretszerkezetek (tok- és szárnyszerkezetek) hő- és hangszigetelő képességét a következő módszerekkel javítják:
- a légkamrák számának növelése (az ötkamrás szerkezetek hőátbocsátási tényezője 1,40 W/m2K),
- sajtolt alumínium fegyverzetek alkalmazása a szerkezetek külső oldalán (egyben 3 rétegű üvegezés).
Üvegszerkezetek hőszigetelése és hanggátlása
- az üvegezés hőszigetelő képessége a levegőnél könyebb gáztöltésekkel, a belső üvegrétegre felhordott hővisszaverő bevonatokkal és az üvegrétegek távolságának növeléséve javul, - az üvegezés hangszigetelő képességét befolyásoló tényezők az üveg fajlagos tömege, a külső üvegtábla vastagsága, az üvegek közötti távolság és a kitöltő anyag (levegő vagy gáz). Nyílászárók légzárása
A korszerű nyílászáró szerkezetek légzárása a tok és szárnyszerkezetek legalább kétszeres (spesciális esetekben háromszoros) lágy ütköztetése, valamint a több ponton záródó, körbefutó vasalatok alkalmazása révén kiváló: az esetek többségében L1 (különleges légzárású), vagy L2 (nagy légzárású) ablakokat és erkélyajtókat gyártanak.
A kiváló légzárás veszélyeket is rejt magában, hiszen az állagvédelmi és hőérzeti követelmények szempontjából szükséges légcserét a szellőztetés nélküli ablakok már nem biztosítják. Gondoljunk csak a 80-as évek elején bekövetkezett országos méretű penészkárokra, amelyek egyik előidéző oka a jól tömített ablakok és erkélyajtók beépítése volt alulhőszigetelt, hőhidas külső falszerkezetekbe - más műszaki intézkedések megtétele nélkül.
A belső felületi páralecsapódás, a penészkárok nemcsak állagvédelmi, hanem hőérzeti szempontból is veszélyesek. Ezért nem lehet eléggé hangsúlyozni a helyiségek megfelelő és összehangolt szellőztetésének fontosságát, és igen fontos szerepet kapnak a szellőztetethető ablakok. A szellőztetési rendszer fontos elemei a nyílászáró szerkezetekbe (utólag is) beépíthető légbevezető szerkezetek ("résszellőzők"), amelyek a belső levegő páratartalmának folyamatos érzékelésével automatikusan és segédenergia nélkül, helyiségenként szabályozzák a beáramló friss levegő mennyiségét. A teljes rendszer - azaz a légbevezetők és légelvezetők együttese - biztosítja a helyiségek optimális légcseréjét, és ezzel közvetve haszontalan fűtési energia takarítható meg.
Lakóépületekben az "L2 - nagy légzárású" minőségű nyílászárók felelnek meg a mai követelményeknek.
Nyílászárók vízzárása
A vízzáró képesség lényegében összefügg a légzárási tulajdonsággal, azzal a kiegészítéssel, hogy ezen kívül szükséges:
- a szerkezetre jutó csapadékvíz biztos elvezetése (a talprészre felszerelt vízvető révén)
- a szerkezetbe jutó víz kivezetésének biztosítása (a külső tér felé.).
A vízzáró képesség természetesen függvénye a szélnyomásnak és az esőintenzitásnak, alacsony (1-3 szintes) épületeknél a "V2 - nagy vízzárású" minőségű nyílászárók gyakorlatilag az egész országban megfelelnek.
Nyílászárók szoláris hőnyeresége
A nyílászáró szerkezetek energiamérlegében az üvegezett homlokzati nyílászáró szerkezetek szolár hőnyeresége számottevő mértékű lehet. A lényeg az, hogy az üvegfelületeken bejutó sugárzási hőenergia a helyiséget határoló szerkezetekben, illetve a berendezési tárgyakban (mint akkumulátorokban) elnyelődik, felhalmozódik, a felmelegedő felületek melegítik a velük érintkező belső levegőt, és a felület hősugárzást bocsát ki. A napsugárzás-mentes időszakokban a szerkezet lehül, a tárolt hő egy része a helyiségbe jut és így a napsugárzásos időszakban begyűjtött hőenergia hasznosul, azaz csökken a fűtési energiaigény.
Mindez csak akkor igaz, ha a helyiségeket határoló szerkezetek tömege ("fajlagos hőtároló tömeg") alkalmas az üvegezésen bejutó hőenergia időszakos tárolására és ezzel a fűtési energiaszükséglet csökkentésére. Vagyis ilyen szempontból a felújításra szoruló korábbi épületek "masszív" szerkezetei előnyösek. Tudni kell, hogy bizonyos szerkezetek és burkolatok esetén szoláris hőnyereséggel alig lehet számolni: ilyenek például az alátétes szőnyegpadlók, az álmennyezetek, a könnyűszerkezetes szerelt válaszfalak és burkolatok. A Magyarországon igen népszerű (eredeti és utólagos) könnyűszerkezetes tetőtérbeépítéseknél, amelyeknél a lakóhelyiségek általában szőnyegpadlósak (azaz energetikai értelemben szintén "könnyű" szerkezetek), gyakorlatilag nem számolhatunk szolár hőnyereséggel. Az ilyen beépítéseknél ezért a szerkezetek nem csak a nyári hőterhelés, hanem a téli energiamérleg szempontjából is előnytelenek.
Hogy a mai korszerű homlokzati üvegezett nyílászáró szerkezetek energiamérlegét jobban érzékeljük, az alábbi táblázatban egy közepes nagyságú, 150 x 150 cm névleges méretű, 64 %-os üvegezési arányú, alumínium vértezetű fa ablak (Internorm) szerkezeti és beépítési változatainak hőmérlegét mutatjuk be különböző üvegezések, árnyékoló szerkezetek és tájolás esetén, a magyar szabványban található közelítő tényezők és az árnyékoló szerkezetek napi 8 órás "üzemeltetésének" számításba vételével.
| Üvegezés fajtája |
Árnyékoló szerkezet |
Átlagos transzmissziós hőátbocsátási tényező km (W/m2K) |
Egyenértékű hőátbocsátási tényező ks (W/m2K) Fajlagos hőigény Q (MJ/m2, fűtési idény) ha a nyílászáró tájolása |
||||
| D | DK, DNy | K, Ny | ÉK, ÉNy | É | |||
| Normál kétrétegű hőszigetelő üveg 4+14+4 |
nincs | 2,30 | +0,51 135 |
+1,08 2,86 |
+1,33 352 |
+1,59 420 |
+1,79 473 |
| függöny | 2,09 | +0,30 80 |
+1,87 230 |
+1,12 296 |
+1,38 365 |
+1,58 418 |
|
| redőny | 2,04 | +0,25 64 |
+0,82 209 |
+1,07 272 |
+1,33 338 |
+1,53 389 |
|
| redőny+függöny | 1,94 | +0,15 39 |
+0,72 183 |
+0,97 247 |
+1,23 313 |
+1,43 364 |
|
| Kétrétegű hőszigetelő üveg argongáz töltéssel, LOW-E bevonattal 6+14+4 |
nincs | 1,30 | -0,49 -125 |
+0,08 21 |
+0,33 84 |
+0,59 150 |
+0,79 200 |
| függöny | 1,20 | -0,59 -150 |
-0,02 -6 |
+0,23 150 |
+0,49 125 |
+0,69 224 |
|
| redőny | 1,16 | -0,63 -160 |
-0,06 -16 |
+0,19 140 |
+0,45 181 |
+0,65 214 |
|
| redőny+függöny | 1,10 | -0,69 -17639 |
-0,12 -31 |
+0,13 125 |
+0,39 166 |
+0,59 199 |
|
| Kétrétegű hőszigetelő üveg argon-kripton gáz töltéssel, LOW-E bevonattal, 4+16+4 |
nincs | 1,2 | -0,59 -150 |
-0,02 -6 |
+0,23 150 |
+0,49 191 |
+0,69 224 |
| függöny | 1,10 | -0,69 -176 |
-0,12 -31 |
+0,13 125 |
+0,39 166 |
+0,59 199 |
|
| redőny | 1,06 | -0,73 -186 |
-0,16 -41 |
+0,09 115 |
+0,35 155 |
+0,55 188 |
|
| redőny+függöny | 1,01 | -0,78 -199 |
-0,21 -54 |
+0,04 102 |
+0,30 143 |
+0,50 176 |
|
| Három rétegű hőszigetelő üveg argongáz töltéssel, LOW_E bevonattal 4+6+14+4 |
nincs | 1,10 | -0,69 -176 |
-0,12 -31 |
+0,13 125 |
+0,39 166 |
+0,59 199 |
| függöny | 1,01 | -0,78 -199 |
-0,21 -54 |
+0,04 102 |
+0,30 143 |
+0,50 176 |
|
| redőny | 0,98 | -0,81 -206 |
-0,24 -61 |
+0,01 94 |
+0,27 135 |
+0,47 168 |
|
| redőny+függöny | 0,93 | -0,86 -219 |
-0,29 -74 |
-0,04 -13 |
+0,22 122 |
+0,42 155 |
|
| Megjegyzések Ablak: 150/150 cm névleges méret, 64%-os üvegezési arány, aluminium vértezet (Internorm). A szürke mezőkben lévő esetekben az ablak fűtési idényben "hőnyereséges". 1 MJ hőenergia-fogyasztás költsége 2002. januárjában a lakosság számára cca. 1,15 Ft. |
|||||||
Bevezetés
A történelmi városrészek épületeinél az egyik legkritikusabb probléma általában a nyílászárók gyenge minősége. Minél régebben építették be a nyílászárókat, annál gyengébb eredeti minőségre számíthatunk, ami az idővel csak tovább romlott. Az üvegezés és keretezés gyenge hőszigetelése mellett a rések, hézagok szigetelése is általában hiányos, az ablakok nem jól zárnak, illetve a tok és a fal között is behúz a levegő.
A hőveszteség kérdése
A külső térelhatároló szerkezetek legérzékenyebb pontjait a nyílászáró szerkezetek jelentik. Az energia amennyiben nem képes a falakon keresztül távozni, akkor nem megfelelő szigetelésű nyílászárók esetén az üvegfelületeken át távozik és lép fel a veszteség. Az általánosan használt nyílászárók üvegfelületei jelentős hőhidat képeznek az épület külső térelhatároló szerkezetein, ezáltal a hőveszteség döntő része a nyílászárókon keresztül jelentkezik.
Hőnyereség, napenergia felhasználása
Az ablakszerkezeteknek nemcsak a hőveszteséget kell korlátozniuk, hanem a hőnyereséget is ezzel egyensúlyban kell tartaniuk, ugyanakkor a nyári túlzott felmelegedés ellen is védelmet kell nyújtaniuk. A megújuló energiák felhasználásának legegyszerűbb módja a természetes világítás növelése és az üvegfelületek megfelelő tájolásával a napenergia passzív módon történő felhasználása. Az épületrekonstrukció során is törekedni kell arra, hogy a nagyobb üvegfelületek a déli oldalon, vagy ahhoz minél közelebb koncentrálódjanak, lehetőség szerint külön napterek alakuljanak ki, míg az északi oldal minél zártabb legyen. A nyári felmelegedés elleni védelem az üvegezés jellemzőin kívül alapvetően a megfelelő árnyékolási lehetőségek függvénye.
Rések, hézagok
Ha az épületrekonstrukció során nincs lehetőség a gyenge minőségű nyílászárók teljes cseréjére, minimálisan a réseket, hézagokat szükséges tömíteni. Ez a hazai gyakorlatban általában poliuretán habbal vagy szilikonnal történik, de külföldön léteznek ökológiai szempontból kedvezőbb megoldások is. A záródó szerkezeteket rugalmas résszigetelőkkel lehet ellátni.
Keretezés
A nyílászárók hőveszteségének jelentős része a kereteken keresztül távozik el. A következő táblázat tájékoztató adatokat tartalmaz nyílászárók fa, műanyag és fémkeretének hőveszteségéről.
A keret hőátbocsátási tényezője
Fémbetétes műanyag keretek
| Keret anyaga | Keret típusa | k |
| Polyuretan | fémbetéttel, a PU vastagsága > 5mm | 2,6 |
| Extrudált PVC | egy üreggel, az üreg mérete > 5 mm | 2,4 |
| Extrudált PVC | két üreggel, az üreg mérete > 5 mm | 2,0 |
| Extrudált PVC | három üreggel, az üreg mérete > 5 mm | 1,8 |
| Alumínium vagy acél keret |
hőhid megszakító nélkül |
7,0 |
Üvegezés
A hőveszteség jelentős mértékben csökkenthető az üvegezés hőszigetelésének javításával. Ezért az épületrekonstrukció során is alapvetően kell törekedni arra, hogy a korábbi - nem megfelelő - nyílászárók cseréje során olyan új nyílászárók kerüljenek beépítésre, melyek üvegezése a lehető legkisebb hőátbocsátási tényezőt (k értéket) biztosítja.
Fokozott hőszigetelést képesek nyújtani a speciális hővédő bevonattal ellátott, gázzal kitöltött kétrétegű üvegezések (például: 4mm üveg - 16 mm argon gázzal kitöltött rés - 4 mm üveg), vagy a három rétegű üvegezéssel ellátott nyílászárók. Az üvegezés készülhet olyan nemesfém bevonattal, amely reflexiós tulajdonságokkal rendelkezik az infravörös tartományban. A Magyarországon elérhető fokozott hőszigetelésű üvegezések 60-70%-kal csökkentik a hőveszteséget a hagyományos üvegezéssel szemben (k=1,1W/m2K), de léteznek még ennél jelentősen jobb hőszigetelést biztosító speciális háromrétegű üvegezések is (k=0,4-0,6 W/m2K). A fokozott hőszigetelésű üvegezések további előnye, hogy magasabb felületi hőmérsékletet, így jobb komfortérzetet is biztosítanak.
A külső üvegezett nyílászárókat végeredményben olyan hőszigetelő üvegezéssel kell ellátni, hogy az a külső falak hőszigeteléséhez illeszkedjen, azaz ne jelentsen olyan mértékű hőhidat, melynek következtében fellépő energiaveszteséget már a külső falszerkezetek megfelelő hőszigetelése nem képes kompenzálni (vagyis feleslegessé válik a falak hatékonyabb szigetelése). A felújításoknál emiatt a nyílászárók cseréjét és hatékonyabb hőszigetelését akkor is célszerű megoldani, ha a falak utólagos hőszigetelésére nem kerül sor, illetve a falak utólagos hőszigetelését csak akkor érdemes lebonyolítani, ha a megfelelő hőszigetelésű nyílászárók beépítésére is sor kerül.
.... üvegezés, hőátbocsátás táblázatai...
Társított szerkezetek
Társított szerkezeteknek a nyílászárók előtt és mögött alkalmazott szerkezeteket, mint zsalugáter, spaletta, redőny, függöny, stb. nevezzük. Érdemes tudni, hogy drága és környezetterhelő high-tech üvegezésekkel elérhető jó hőszigetelésű szerkezetekkel egyenértékűen jó hőszigetelő képességű szerkezetek állíthatók elő egyszerűbb ablakok és társított szerkezetek alkalmazásával, amennyiben energiát tudunk fektetni azok optimális használatára is!!!
| ablak | ablak+függöny | ablak+redõny | ablak+függöny+redõny | ablak+hõszigetelt zsalu | |
| Kétszeres üvegezés W/m2K | 3,0 | 2,2 | 1,9 | 1,5 | 0,5 |
| Kettõs üvegezés W/m2K | 2,8 | 2,1 | 1,82 | 1,45 | 0,49 |
| Háromszoros üvegezés W/m2K | 2,2 | 1,74 | 1,54 | 1,27 | 0,47 |
| Különleges üvegezés W/m2K | 1,8 | 1,48 | 1,34 | 1,13 | 0,45 |
A társított szerkezetek miatti hõátbocsátási ellenállás növekmény
Néhány társított szerkezet 
értéke
| Tipus | |||
| Alumínium redõny | |||
| Fa - mûanyag redõny | |||
| Habbal kitöltött mûanyag redõny | |||
| Spaletta, 20 mm vastag fa | |||
| Spaletta hõszigetelõ betéttel | |||
A nyílászárók épületfizikájáról a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék-én készített
Energiatudatos épületfelújítás
oktatási anyagból tudhatnak meg bővebb információkat.
Csere vagy korszerűsítés?
A 80-as évekig beépített kapcsolt gerébtokos és egyesített szárnyú ablakok korszerűsítése gyakorlatilag nem lehetséges, mivel:
- a nem megfelelő minőségű faanyagból készített tok- és szárnyszerkezetek vedemedettsége meghaladja azt a mértéket, amelyet utólagos hézagtömítéssel korrigálni lehet,
- a kétrétegű "normál" üvegezés hőtechnikai szempontból ma már nem elfogadható,
- a legtöbb esetben a fogadó szerkezet (fal) és a nyílászáró közötti hézag ("elhelyezési köz") tömítése eredetileg sem volt megfelelő, illetve időközben elöregedett, és ezért a légzárási, hőszigetelési és hanggátlási követelményeknek sem felel meg,
- a vasalatok cseréje csak egyedi gyártású elemekkel lehetséges.
Ezért ezeknél a szerkezeteknél csak a nyílászáró szakszerű cseréje lehet a felújítás módja.
A 80-as évektől beépített hőszigetelő üvegezésű ablakok és erkélyajtók korszerűsítése egyedenkénti elbírálást igényel. Korszerűsítésük módszerei a következők:
- a tok- és szárnyszerkezetek csatlakozásánál a tömítőprofilok cseréjével (ha a vetemedés során megnyílt csatlakozási hézagok tágassága nem haladja meg a 3 millimétert),
- a belső üvegtábla kicserélésével kétrétegű hőszigetelő üvegre (a szárnyszerkezet kisebb átalakítását igényli)
- a fogadó szerkezet (fal) és a nyílászáró közötti hézag (elhelyezélsi köz) tömítésének és hézagtakarásának cseréje.
Ezek a módszerek csak a teljesítményjellemzők javulását eredményezik, de együttesen sem teszik a nyílászáró szerkezetet a mai követelményeknek (hőszigetelés, hanggátlás, vízzárás, légzárás) megfelelő minőségűvé.
nyílászáró szerkezetek felépítése
- tokszerkezet,
- szárnyszerkezet,
- üvegezés,
- beépítés, avagy a hézagképzés a tokszerkezet és a fogadó szerkezet (fal) csatlakozásánál.
A nyílászáró szerkezetek minőségét valamennyi alkotóelem tulajdonságai és minősége együttesenhatározzák meg.
A nyílászárók használati értékét jelentős mértékben befolyásolják az árnyékolók.
Nyílászárók keretszerkezete
A lakóépületek homlokzati üvegezett nyílászáró szerkezetei ma főként fa, illetve műanyag (kemény PVC) tok- és szárnyszerkezettel készülnek.
A kérdés az, melyik a jobb ?
A nyugati országokban jellemző a műanyag nyílászárók előretörése (kb. 60 %), és ez a hazai termék-választásban is tendenciának látszik. Az érvek általában az alacsonyabb termékár és a gyorsabb beépítés. Valójában egyik sem fedi teljesen a valóságot, mivel azonos minőséget csaknem azonos áron lehet elérni és a korszerű fa nyílászárók készregyártási foka a műanyagokéval azonos. Ugyanakkor a műanyag az alapanyaggyártás során, illetve a nyílászáró elavulása-cseréje után is rendkívül környezetszennyező, épülettűz alkalmával pedig a műanyag égésekor pedig a menekülőkre és a környezetre igen veszélyes mérges gázok szabadulnak fel.
A faanyagú szerkezetek mellett szólnak még a következő érvek:
- a fa az elültetéstől a kivágásig oxigént termel és termékként beépítve is ártalmatlan,
- a szerkezetek sok évtizedes tartóssága bizonyított,
- a megfelelő fajtájú és minőségű fa külön erősítés nélkül is alaktartóbb a műanyagnál,
- a fa keretszerkezet elemei javíthatók (keresztmetszetükben és felületképzésükben is),
- ma már időálló és környezetbarát anyagú gyári felületképzések alkalmazhatók.
 Fa ablak. |
 Aluminium vértezetű fa ablak |
 Műanyag ablak |
 3 rétegű üvegezésű, aluminium vértezetű fa ablak |
Nyílászárók üvegezése
A mai hőtechnikai, akusztikai és légzárási követelményeknek csak az un. "hőszigetelő" üvegezések felelnek meg (az elnevezés hibás, mivel az üvegtáblák hőszigetelő képessége gyakorlatilag elhanyagolható). A hőszigetelő hatást az üvegtáblák közötti, légmentesen lezárt rétegben lévő levegő, vagy annál kisebb sűrűségű gáz (mint igen jó hőszigetelő "anyag"), a belső üvegtáblára felvitt alacsony emissziós képességű (LOW-E) speciális fémbevonat (mint a fűtésből származó infravörös hősugarakat visszaverő lágy réteg) fejtik ki. A hőszigetelő képesség tovább növelhető 3 üvegréteggel (azaz az üvegek közötti két levegő- vagy gáztöltésű réteggel) amelyek vagy egybeépítettek, vagy pedig a kettős üvegezésen kívül egy harmadik üvegtáblát helyeznek el a külső oldalon, külön szárnykeretben.
Árnyékoló szerkezetek
Az árnyékoló szerkezetek jelentősége a következő:
- szabályozzák a benapozás,
- szabályozzák a megvilágítás, illetve elsötétítés,
- fokozzák a hőszigetelő képességet,
- fokozzák a hanggátló képességet,
- fokozzáka betörésvédelmet.
Valamennyi szempontból kedvező, ha az árnyékoló szerkezet mobil (szabályozható) és a nyílászáró szerkezet külső oldalán helyezkedik el. Ennek megfelelően a minőségi kategóriák a következők:
- gördülő redőny, vagy szabályozható (állítható) lamellás zsalugáter + függöny,
- gördülő redőny, vagy szabályozható (állítható) lamellás zsalugáter,
- külső zsaluzia ("reluxa") + függöny,
- külső zsaluzia ("reluxa"),
- belső zsaluzia ("reluxa"),
- függöny.
A gyártók általában utólag, kivülre felszerelhető mobil árnyékoló szerkezeteket (általában "mini" gördülő redőnyöket, illetve a falszerkezetre utólag felszerelhető zsalugátereket is forgalmaznak.
Gördülő redőny, hőszigetelt redőnyszekrénnyel.
Szabályozható lamellás zsalugáter.
Belső reluxa.
Nyílászárók beépítése
A nyílászáró szerkezetek minőségét beépítési módjuk erősen befolyásolja. A beépítési követelmények a következők:
- stabil, de rugalmas rögzítés a fogadó szerkezetbe,
- az elhelyezési köz kitöltése hézagmentesen tartósan rugalmas hő- és hangszigetelő anyaggal,
- az elhelyezési hézag lezárása tartósan rugalmas hézagtömítő anyaggal a külső oldalon,
- takarólécek felszerelése a külső és belső oldalon.
Egy beépítési pédla - forrás DUFA katalógus.
Kiegészítők Teljesítményjellemzők Beépítés
Általános tudnivalók
A tetősíkban beépített ablakok több szempontból is különleges nyílászáró szerkezetek, mivel:
- a ferde síkú beépítés következtében a klímatikus hatásoknak (csapadékvíz, hó, sugárzás) jobban kitett szerkezetek, mint a függőleges síkú nyílászárók,
- csatlakoztatásuk sokféle anyagú és geometriájú tetőfedésekhez szükséges, illetve megoldandó,
- méreteiket a tetőtérbeépítés szerkezetei (elsősorban a szarufakiosztás) korlátozzák,
- nyításmódjukat és kiegészítő (árnyékoló) szerkezeteiket a ferde síkú beépítés befolyásolja.
A hazai gyakorlatban többféle, közel azonos teljesítményjellemzőjű tetőablak-családok használatosak (pl. VELUX, ROTO, SCHINDLER, stb.)
A tetősík ablakok keretszerkezetének (tok és szárny) anyaga általában fa, vagy fa + műanyag kombináció (utóbbiaknál a tokszerkezet belső része és az ablakszárny készül kemény, üreges PVC profilokból ) a nedves üzemű helyiségekbe (fürdő, konyha) ajánlják beépítésüket. A tetőablakok védelmét lemezburkolat, a tetőfedéshez való csatlakozást pedig az un burkolókeret biztosítják, amelyek általában UV-álló felületkezeléssel ellátott, ötvözött alumíniumlemezből készülnek.
Az üvegezés kettős hőszigetelő üveg (a külső üvegtábla esetenként kétrétegű, ragasztott üveg), általában gáztöltéssel és hővédő (LOW-E) bevonattal.
A tetősíkban beépített ablakok méretei a szarufák tengelytávolságához, illetve a tetőtérbeépítést határoló ferde fal járatos méreteihez igazodnak: szélesség 63...93 cm, magasság 80...140 cm.
A tetősík-ablakok nyításmódjai: billenő, illetve felnyíló, mindkét esetben "szellőző állás" és "tisztító állás" biztosításával.
 |
 |
 |
 |
Tetősík ablakok kiegészítői
Az alább bemutatott külső-, belső rolók, harmonika rolók és relükák mellett a tetősík ablakok kiegészíthetők mechanikus és elektromos távnyitókkal.
Tetősík ablakok teljesítményjellemzői
A tetősík ablakok beépítési módját a rendszergazdák beépítési útmutatóban adják meg, amelyben a beépítés módját a különféle tetőfedésekhez részletesen ismertetik, valamint kitérnek az utólag felszerelendő kiegészítő szerkezetek (pl. burkolókeretek, árnyékolók, távnyitók) beépítési módjára. A tetőablakok üzemeltetéséhez kezelési és karbantartási utasítások szolgálnak.
Fa tetőablak beépítése sajtolt cserépfedés esetén.